Budai Arborétum Budapest

Fővárosunk budai oldalán a Gellért-hegytől délre terül el hazánk egyik legszínesebb gazdagságú arborétuma. Ez a Budai Arborétum, amely a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának gondozása alatt képes ilyen szépnek mutatkozni.

Az arborétum jelenleg 6,5 hektárnyi területen zöldellik, ahol 1640 fás szárú dísznövény fajt és több száz hagymás és évelő dísznövényt nevelnek. A Budai Arborétum értékes területe 1975. március 5. óta természetvédelmi terület.

A Budai Arborétum története röviden

Valaha ez a vidék szőlősgazdáknak adott megélhetési lehetőséget, de sajnos e szőlőskertek a 19. század végén egy súlyos növénybetegség következtében kipusztultak. Aztán megalapult a jelenlegi Felső Kertben dr. Entz Ferenc kertészképző iskolája, melynek épülete már ugyan átépített formában, de még mai napig is a kertben áll.

Magának az Arborétumnak a kiépítését 1893-94 telén kezdték meg Räde Károly (1864-1946) kertész-dendrológus vezetésével és tervei alapján. A kert kialakítása a növények rendszertani hovatartozása alapján dőlt el, amely előnyös volt a kertészeti oktatás szempontjából. Az ekkor 3 hektáros területen ezerféle fa és cserje és 90 évelő növényfaj kapott új otthont a megalakult Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet kertjében. Így a gyönyörű kertben sétálgatva a százas éveikben járó tölgyekkel, diófákkal és platánokkal találkozhatunk. Az Arborétum első alkalommal az 1920-as évek végén bővült, amely területét a neves kerttervező és építész, Rerrich Béla tervezte és a kivitelezésben Magyar Gyula a tanintézet dendrológusa adott irány utat. Egy fantasztikus és változatos növényanyag jött létre a Budai Arborétumban, már 1370 fajjal.

Azonban sajnálatos módon a II. világháború harcai súlyos károkat okoztak a kert növényvilágában, amely sebek nyomai egyes fák törzsén még máig látszanak. A háború ejtette károkat, 1949-ben kezdték helyreállítani Nádasi Mihály vezetésével. 1963-ban korszerű öntözőrendszer bevezetésével már nagyobb vízigényű növényeket is tudtak telepíteni, és csodás fajokkal bővült a sziklakert is. 1969-ben, a Felső kertben a Központi Kollégium és az intézmény sportlétesítményeinek építése miatt fél hektárral csökkent az arborétum növényekkel borított része. Az Alsó Kert növényeit Ormos Imre professzor tervei alapján az 50-60-as években ültették.

A Budai Arborétum vezetését 1974-ben Schmidt Gábor vette át, és azóta a kert területe 1,5 hektárral és flórája 800 taxonnal bővült. Létesült egy csodálatos hagymás növénygyűjtemény az arborétum 100 évfordulója alkalmából, amely 100 nárcisz és 100 tulipán fajtát sorakozat fel. A kertnek eme része tavasszal fenséges illatokban és színekben pompázik. Az arborétum alsó üvegháza 1994-ben a tetőkert 1996-ban épült. A gyönyörű hangulatú kerti tó 1997-ben lett kiépítve, mely kiváló otthont nyújt egyes állatfajoknak is, újabban tőkés réce párok látogatják a tavacskát. A kilencvenes évekbeli felújítások során igyekeztek a néhol hátrányos telepítési rendszert úgy átalakítani, hogy az esztétikailag is egy harmonikus, szép látványt nyújtson.