Budapesti Állatkert Budapest

ZOO Budapest

A Fővárosi Állat- és Növénykert Magyarország legrégebbi és legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje. Az 1866-os megnyitásától egészen az 1950-es évekig, az első vidéki állatkertek megalapításáig az ország egyetlen ilyen intézménye volt. Budapest 14. kerületében, a Városligetben található, területe 1986 óta természetvédelmi terület.

A budapesti Állatkert fekvése, területe

Az Állatkert 10,7 hektárnyi területe a Városligetészaknyugati végében fekszik. Közvetlen szomszédságában található a Vidám Park, a Fővárosi Nagycirkusz, a Gundel Étterem és a Bagolyvár Étterem, valamint a Szépművészeti Múzeum.
Az Állatkertből hasítottak ki területet a Vidám Park egy részéhez, de a Fővárosi Nagycirkusz és a két szomszédos étterem területe is az Állatkerthez tartozott egykor. Mi több, a Széchenyi Fürdő területét eredetileg a kert későbbi bővítéséhez foglalták le. A területcsonkítások következtében az eredeti, mintegy 18 hektáros területből 1912-re már csak 11 hektárnyi maradt meg.

Zoológiai gyűjtemény

Az adatok egy részének forrása, az okos Wikipédia

További érdekes információk: Zoo Budapest

Az Állatkert jelenlegi is létező épületei és tervezői

• Főkapu (Neuschloss, 1912)
• Információs pavilon (Kós és Zrumeczky, 1912)
• Makiház (egykori Bambi-ház) (Kós és Zrumeczky, 1912)
• Mókusház (Kós és Zrumeczky, 1912)
• Mandrillház (egykori Rágcsáló-, ill. Kisemlősház) (Kós és Zrumeczky, 1912)
• Majomház (Kós és Zrumeczky, 1912)
• Új Majomház (emberszabásúak) (BUVÁTI, 1986)
• Bölényház (Kéri és Bodnár, 1964)
• Zsiráfház (Kéri és Bodnár, 1965)
• Elefántház (Neuschloss, 1912)
• Nagyszikla (Végh és Benke, 1912)
• Teveház (BUVÁTI, 1968)
• Kenguruház (Beöthy, 1991)
• Nyugat-Afrika Ház (egykori Tigrisház) (Kós és Zrumeczky, 1912)
• Bagolyvár (Szkalnitzky és Koch, 1866)
• Kisszikla (Végh és Benke, 1912)
• Természet Ékszerei (egykori Madártelelő) (FTI, 1952)
• Dombház (Kis, 2004)
• Fácános (Kós és Zrumeczky, 1912)
• Dél-Amerika Ház (Kis, 1999)
• Szarvasház (Kós és Zrumeczky, 1912)
• Parasztudvar (Kós és Zrumeczky, 1912; Gall, 1996)
• Madárház (Kós és Zrumeczky, 1912)
• Krokodilház (Kós és Zrumeczky, 1912; Czégány, 2006)
• Pálmaház (Végh, Räde és Ilsemann, 1912)
• Bonsai Pavilon (Kis és Szlabey, 1998)
• Norvégház (Kós és Zrumeczky, 1912)
• Szavanna Istálló (Gall, 2008)

Az Állatkertben látható képzőművészeti alkotások

• a Főkapu Maugsch Gyula által készített szobordíszei (kőelefántok és elefánthajcsárok, jegesmedvék, kimérafejek, egytornyú vár, mandrillok stb.);
• az Elefántház eozinmázas szobordíszei és domborművei, amelyek a pécsi Zsolnay porcelángyárban készültek;
• faragott, figurális gerendavégek több állatházon (Elefántház, Madárház, Szarvasház stb.);
• díszes vasalatok, kilincsek (csaknem valamennyi műemlék állatházon);
• Róth Miksa mozaikjai a Főkapun és az Akváriumban;
• altamirai ihletésű bölény Sgraffito díszítés a Bölényházon;
• afrikai sziklarajz ihletésű mázas kerámiacsempék a Zsiráfház előterében;
• Horváth Mária üvegfestő ólomüveg ablakai a Madárház toronycsarnokában;
• crô-magnoni ősember bronzszobra (Tóth István alkotása);
• Székely Kata kisplasztikái (orrszarvú, gyűrűsfarkú maki, oroszlánfókák, jegesmedve, hóbagoly, tapír);
• ivókutak a kert több pontján (Stössel Nánda, illetve Háber Szilvai alkotásai);
• kovácsoltvas pányvakampó (1912-ben minden állatház előtt volt, a fuvaros lovak kikötésére szolgált – mára egyetlen darab maradt meg a Fácános előtt);
• kovácsoltvas szemétkosarak faragott tölgyfa lábazaton (az 1912-es tervek után újragyártott darabok).

Az Állatkert története

A Fővárosi Állat- és Növénykert egyike a világ legrégebbi állatkertjeinek: 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit.
Egy magyarországi állatkert alapításának gondolata már a reformkorban, az 1830-as, 1840-es években felvetődött. Hosszabb szünet után 1859-ben került szóba ismét a létesítendő állatkert ügye. Az alapítási eszme úttörői közül Xántus János zoológus, etnográfus és utazó, Szabó József geológus professzor, Kubinyi Ágoston, a Magyar Nemzeti Múzeum akkori igazgatója és Gerenday József, a Füvészkert igazgatója voltak a leginkább tevékenyek.
Bár a terv lelkes fogadtatásra talált, sőt, 1863-ban a Magyar Tudományos Akadémia is pártolólag foglalkozott az üggyel, a kivitelezésnek kezdetben számos, nagyrészt bürokratikus akadálya volt. Végül 1864-ben, a Magyar Királyi Helytartótanács jóváhagyásával megalakulhatott az „Állatkerti Részvénytársulat”. Időközben Pest szabad Királyi Városánál sikerült elérni, hogy az akkor még „Városerdő”-nek nevezett Városligetből 31 katasztrális hold és 600 négyszögöl területet a város harmincévi használatra díjmentesen (pontosabban évi egy arany jelképes bérleti díj fejében) átengedjen állatkert létesítése céljából.
Az építési munkálatok nagy részére az 1866-os évben került sor, és az állatállomány nagyobbik részét is ekkor szerezték be. Az Állatkert végül 1866. augusztus 9-én, csütörtökön nyitotta meg kapuit.
Az első évtizedekben a bemutatott állatok zömmel a Kárpát-medence élővilágából kerültek ki, bár igazi egzotikus különlegességek is akadtak, például Erzsébet királyné ajándéka, egy zsiráf. Egyébként „Sissi” férje, Ferenc József sem takarékoskodott: Schönbrunnból 35 állatot ajándékozott a pesti kertnek. Az egyik legnépszerűbb állat – többek között Deák Ferenc kedvence – egy Kristóf nevű barnamedve volt.
1907-ben csődeljárás indult, az intézményt végül ifj. Andrássy Gyula belügyminiszter javaslatára Budapest megvásárolta. Ettől kezdve lett a kert neve Budapest Főváros Állat- és Növénykertje. A főváros átvétele után eltervezték az átépítést. Az újjáépített állatkert 1912. május 20-án nyitott ki.

A Fővárosi Állat- és Növénykert egyik különlegessége a 20. század elejének hangulatát idéző épített környezet. Épületeinek nagy része műemléki védettség alatt áll, a többi létesítmény pedig „műemléki környezetnek” számít.

Építéstörténet

Az Állatkert eredeti, az 1866-os megnyitásra készült épületeit Szkalnitzky Antal és ifj. Koch Henrik tervezték.
A park beosztásának tervét Pertz Ármin városi főkertész készítette. Reitter Ferenc városi mérnök vezetésével alakították ki a ma is meglévő, akkor 900 m²-es víztükrű Nagy-tavat, illetve az azt tápláló fúrt kutat is.
Az akkor emelt épületek többségét (így a kert első majomházát, az „orvmadarak röpdéjét”, a régi fácánost, a juh-akolt és a szarvas-akolt) az 1900-as évek elején lebontották. Egyedül a Bagolyvár maradt fenn mind a mai napig, bár időközben a kert egy másik pontjára helyezték át.
Az első zsiráfház 1868-ban készült el Lóhr Antal tervei szerint, 1876-ban pedig oroszlánházat építettek Hauszmann Alajos tervei alapján. Ezeket az épületeket azonban szintén lebontották a 20. század elején.
A műemlék épületek többsége az 1909/12-es átépítéskor épült. Közülük a Főkaput és az Elefántházat Neuschloss Kornél műépítész tervezte.
Az épületek többségének megtervezésével azonban Neuschloss javaslatára Kós Károlyt és Zrumeczky Dezsőt bízták meg. A két fiatal építész a megbízatás előtt közvetlenül a kalotaszegi népi építészetet dokumentálták. Nem véletlen tehát, hogy az általuk tervezett épületek jelentős része a „fatornyos” építészet formavilágát eleveníti fel. Kós és Zrumeczky állatkerti épületeinek többsége ma is áll.
Ugyancsak az 1909/12-es átépítéskor emelték a műsziklákat, illetve a Pálmaházat is. A Pálmaház Végh Gyula székesfővárosi mérnök munkáját dicséri, jóllehet a tervek elkészítésében részt vett Räde Károly és Ilsemann Keresztély is. Ugyancsak Végh készítette el a Pálmaház alagsorában kialakított Akvárium terveit – Lendl Adolf iránymutatása alapján. A Kis- és a Nagyszikla vasbeton vázát is Végh Gyula tervezte, a sziklafelszínt Benke Gyula szobrászművész mintázta meg.
Az Állatkert egészét érintő nagy átépítés után évtizedekig csak kisebb építkezések történtek. Ezek egyike volt 1934-ben a tóparti sétány kiépítése, vagy a Majomház északi, üvegtetejű szárnyának kialakítása 1936-ban.
A második világháború után a romos épületek helyreállítása jelentett építési feladatot. Az első új épület az 1952-ben átadott új Madártelelő volt. A háborúban elpusztult bivalyház helyén hevenyészett „szarvasmarha ház” épült, ám az 1960-as években már komolyabb állatházak (Bölényház, Zsiráfház, Teveház) épültek a háborúban elpusztult régi épületek pótlására. Ezek nagy részét Kéri Gyula és Bodnár Ferenc tervezték.
Az 1980-as években számos felújítás mellett új szárnyépületekkel bővítették ki a Bagolyvárat, önálló házat kaptak az emberszabású majmok, 1991-re pedig elkészült a Beöthy Mária tervezte új Kenguruház is, emeletén az éjszakai állatokat bemutató noktuáriummal.
A régi állatházak felújítása mellett a közelmúltban több új épületet is kialakítottak az Állatkertben. Ezek közé tartozik a Bonsai Pavilon, a Dél-Amerika Ház, a Dombház, a „Sarkvidéki Panoráma” elnevezésű új kifutórendszer, illetve az 1912-es tervek és régi fotók alapján újra felépített Krokodilház is. Ez utóbbi állatház új terveit Czégány Sándor készítette.

• Felnőtt: 2500 Ft
• Gyerek / Diák: 1800 Ft / 1900 Ft
• Nyugdíjas: 2200 Ft
• Családi: 7300 Ft
• Családi jegyhez gyerek kiegészítő: 1300 Ft
• Jelképes (fogyatékossággal élők számára): 350 Ft

• Felnőtt: 2000 Ft/fő
• Gyerek/diák/nyugdíjas:1300 Ft/fő / 1400 Ft
• Nyugdíjas: 1500 Ft

• Felnőtt: 19000 Ft
• Gyerek/Diák/Nyugdíjas: 10000 Ft / 10000 Ft
• Gyerek+Kísérő: 26000 Ft