Eötvös Lóránd Tudományegyetem - ELTE Budapest

A köznyelven ELTE-ként ismert Eötvös Lóránd Tudományegyetem hazánk legnagyobb és legrégebb idők óta folyamatosan működő egyeteme. Létrejötte Pázmány Péter esztergomi érsek nevéhez fűződik, aki 1635-ben Nagyszombat városában egy jezsuita rend által vezetett universitast alapított.

Az egyetem a kezdetekben

Az egyetemen kezdetben két kar, a bölcsészeti és a teológiai ismeretek közül választhattak a tanulni vágyó fiatalok, majd három évtized múlva a jogi képzés is elindult az iskola falai között. A 18. század második felére az egyetem már a klasszikus négyes tudományterületen tevékenykedett, mivel 1769-ben orvosi fakultással bővült repertoárja.

A jezsuita rend 1773-as feloszlása után négy évvel az egyetem Budára költözött, ezzel alapítójának eredeti tervei értek révbe. A királyi palotában működő iskolában már mérnök- és állatorvos képzés is folyt speciális tanfolyamok formájában. Ebből a tudományegyetemből vált ki és alakult meg sok későbbi budapesti egyetem.

A fejlődés időszaka

Az intézmény 1784-ben újra más helyre költözött, ekkor került végleges helyére, Pestre. A forradalom és szabadságharc idején az egyetem a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium hatáskörébe kerülő egyetemen kimondták a tanszabadságot, ami az egyetemes emberi jogok része. Három fő tézise a művelődéshez való jog, valamint a tanulás és tanítás szabadsága.

Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem életének legdinamikusabb fejlődését a kiegyezés után tapasztalhatjuk, sorra épültek az új szárnyak, épületek, szaporodtak a tanszékek, de új Egyetemi Könyvtár is létrejött, minek következtében az ország tudományos centrumává nőtte magát az eddig is nagy népszerűségnek örvendő iskola. Sőt, a századfordulón már a világ 15 legnagyobb egyeteme között tartották számon az Eltét!

Az egyetem a 20. században

Az egyetem 1921-ben felvette az esztergomi érsek, Pázmány Péter nevét, és egészen 1950-ig királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetemként működött, amikor is végleg a híres magyar fizikus után Eötvös Lóránd Tudományegyetemmé lett. 1945-ben megindult az esti képzés, minek következtében a fiatalok jóval nagyobb része előtt nyílt meg a lehetőség, hogy felsőfokú végzettséget szerezzen. 1949-ben megalakult a Természettudományi Kar, 50-ben a hittudományi fakultás kiválva az egyetemből önálló akadémiává lépett elő, majd egy évvel később az Orvostudományi Kar is önállósodott.

Az 50-es és 60-as években nehézségekkel küszködő intézményben több szerkezeti változás is végbement, korlátozták a fiatalok bejutási lehetőségeit. Az 56-os forradalom utáni másfél évtizedben kevés támogatást kapó egyetem épületei erősen leromlott állapotba kerültek, de hallgatói és oktató létzsáma továbbra is intenzíven növekedett. Változást a 80-as évek hoztak, amikor elkezdődött az újabb campus megépítése a Lágymányoson.

A rendszerváltás után tovább gyarapodott az intézmény, 1993-ban végre visszakapta a szocializmus idején eltörölt tudományos fokozatot adó jogát. Az ezredforduló után három új karral, az Informatikai-, Pedagógiai és Pszichológiai- és Társadalomtudományi Karokkal bővült az egyetem, valamint a Tanárképző Főiskolai Kar megszűntették.

Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem karai

• Állam- és Jogtudományi Kar
• Bölcsészettudományi Kar
• Informatikai Kar
• Pedagógiai és Pszichológiai Kar
• Társadalomtudományi Kar
• Természettudományi Kar
• Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar
• Tanító- és Óvóképző Kar

Forrás: elte.hu

Kép forrása Wikipédia szerzője BáthoryPéter