Az Erkel Színház Budapest egyik színházépülete a Budapest, VIII. Köztársaság tér 30. szám alatt. Évtizedekig Budapest legnagyobb befogadóképességű színháza volt. 1951-ig önálló intézmény, ekkor a közönség igényt kielégíteni nem tudó Magyar Állami Operaházhoz csatolták. 1961 és 1962 között felújították, negyvenöt évvel később, azaz 2007-ben azonban műszaki okok miatt bezárták. Pótlására több terv készült, döntés azonban 2009-ig nem született. Jelenleg is várjuk, hogy megkezdődjön az új Erkel Ferenc Színház építése, melynek megkezdését 2010-re ígérték és azt, hogy várhatóan 2013-ban lesz az első előadása.
Az Erkel Színház története
Az akkori Tisza Kálmán téren 1911. december 8-án adták át, kezdetben 3167, később 2400 férőhellyel rendelkezett. Bezárásáig Budapest illetve az ország legnagyobb befogadóképességű színház épülete volt.
A Népopera Részvénytársaság megbízásából a terveket Jakab Dezső, Komor Marcell és Márkus Géza készítették. A színház rövid idő alatt (9 hónap) készült el. A színpad 14 m széles és 8,5 m magas volt, tágas hátsó térrel és a kor legmodernebb színpadtechnikai eszközeivel látták el. A színpadtér orgonával is rendelkezett. Az épületbe belépő nézőt tágas fogadó tér fogadta. A puritán egyszerűségű nézőteret csak Pór Bertalan nagyméretű freskója díszítette, a világítás 40000 gyertyafény erősségű volt.
A Népopera
Az első igazgató, Márkus Dezső igényes szolgáltatást ígért az óriás nézőtérre jegyet váltóknak. A belépők ára töredéke volt az Andrássy úti intézményének, a legmagasabb 3 korona lehetett, az első emeleti erkély utolsó soraiba 50 krajcárért lehetett jegyet váltani. 1911. december 7.-én a nyitó előadáson először az igazgató vezényelte Erkel Ferenc Hunyadi László operájának nyitányát.
Rangos társulatok vendégszereplése színesítette a teátrum gazdag repertoárját. Az első évadban fellépett az Orosz Balett és a Theater an der Wien is. A második évadban is elsősorban népszerű operák voltak műsoron. Az operettek közül az Aranyesőt játszották a legnagyobb sikerrel. A harmadik évad legnagyobb eseménye Wagner: Parsifal című grandiózus operájának bemutatója volt. Az első három évadban a színház több tucat bemutatót tartott, több külföldi társulatot is vendégül látott.
Az első világháború kitörése megszakította a teátrum fejlődését, 1915. május 15.-én a Népopera megszűnt létezni. Egy félévvel később a főváros élt a jogával és átvette a színházat. Az új igazgató Márkus Jenő lett. A repertoár nem sokban különbözött a korábbiaktól. Önálló társulat hiányában azonban csak vendégjátékokra építhettek. Rendszeresen fellépett a Vígszínház és Sebestyén Géza társulata.
A népopera eszménye megvalósíthatatlannak bizonyult. Bőséges anyagi támogatás mellett is utópisztikusnak tűnik közel háromezer férőhelyes nézőtéren Wágnerrel telt házakat produkálni. 1916/1917-es szezonban Beöthy László bérelte ki a színházat. Elsősorban operettek, daljátékok voltak műsoron
A Városi Színház
1917 őszétől Faludi Gábor lett a bérlő. A színházat korszerűsítette a nézőteret, 2400 férőhelyesre csökkentette. Az intézmény most már a nevében sem vállalta a népopera eszményét, az új név Városi Színház lett. Változatos évek következtek. 1921-től három éven át Ábrányi Emil vezetésével, saját társulattal, az Operaház fiókintézménye, amely ifjúsági előadásokat is szervezett. 1924-től Sebestyén Géza a bérlő, aki néhány évvel később bérletrendszert is bevezetett. Néhány opera mellett, főleg operettek és népszínművek voltak műsoron.
1932-től Bernardo Labriola bérelte az épületet, a nevet Labriola Varietére változtatva.
1934-től hat szezonon át Föld Aurél lett a bérlő. Önálló társulata nem volt, befogadó jelleggel működtette az intézményt. 1940-ben Föld fizetésképtelenné vált és az intézményt kénytelen volt visszaadni a fővárosnak.
A Magyar Művelődés Háza
1940 és 1945 között a főváros kezelésében, mint népművelődési intézmény működött. Előadássorozatokat tartott itt az Operaház és a Nemzeti Színház, de rendeztek irodalmi esteket és hangversenyeket is. 1946-tól két éven át mozi működött az épületben.
Az Operaház részeként
1948-tól ismét színházi előadásokat, köztük számos operát játszottak az épületben. 1951-ben került a teátrum az Operaház felügyelete alá. Az Erkel Színház nevet 1953-ban vette fel. 1980 és 1984 között, az Operaház rekonstrukciója idején csak itt tartottak operaelőadásokat.
A szöveg és képek forrása Wikipédia, képek szerzője Kispados. Köszönet érte!
