Országos Nyitóoldal / Budapest / Látnivalók / Kulturális intézmények / Katona József Színház

Katona József Színház Budapest

1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 6

Email cím	[Email címet mutat...]
Telefonszám	[Számot mutat..]
Telefonszám	[Számot mutat..]
Telefonszám	[Számot mutat..]
Webcím	http://katonajozsefszinhaz.hu

Katona József Színház információk

A Katona József Színház 1982 őszétől ismét, mint önálló társulattal rendelkező színház működik a Petőfi Sándor utcában. Rövid idő alatt Budapest meghatározó, művész színháza lett. Közel három évtized után is igényes, nemzetközileg jegyzett produkciókkal szórakoztatja a közönségét. A társulat 1985-ben szerepelt először külföldön, azóta öt világrész, negyven országában megfordult.

Az 1981/1982-es színházi évad közepén a Nemzeti Színházban politikai, szakmai okok, és nem utolsó sorban a vezető művészek többségének ellenállása miatt – a sikeres munka ellenére – Székely Gábor és Zsámbéki Gábor helyzete lehetetlenné vált, ezért önként lemondtak vezető posztjaikról és megváltak a társulattól. Politikai játszmák és alkuk eredményeképpen azonban lehetőséget kaptak egy új önálló társulat létrehozására.
Csehov ritkán játszott komédiája A manó került színre az első, bemutatkozó előadáson. Az orosz klasszikus szerző darabjai közül egy-egy minden szezonban repertoáron volt, melyekkel a teátrum külföldön is nagy sikerrel vendégszerepelt. További klasszikusok (Shakespeare, Moliere) darabjai mellett, a kortárs drámairodalom legjobb alkotásai is színre kerültek. A teátrum egyik legsikeresebb darabja a Három nővér, amely 238 alkalommal került színre. Folyamatosan repertoáron van az 1996-ban bemutatott Elnöknők és az 1998–ban színpadra állított Portugál című Egressy Zoltán darab is.

A színház épülete

Az egykori Koronaherceg – ma Petőfi Sándor – utca 6. számú bérpalota udvarán épült szecessziós stílusban Falus Elek és Herquet Rezső tervei alapján. Eredetileg mozinak szánták, de erre a célra működési engedélyt nem kapott. Bárdos Artúr kitartása azonban eredményt hozott, előbb kabarét, majd „igazi színházat” vezethetett. A színház rossz logisztikai adottságai ellenére is, korszerű intézménynek számított. Nézőtere bensőséges, a kor elvárásainak maximálisan megfelelt.

Itt létesült a Monarchiában először (1916) forgószínpad. 1975 és 1981 között Siklós Mária és Fehérvári Sándorné tervei alapján átépítették. Belső tere megváltozott, eltűntek a páholyok, a hagyományos század eleji díszítések. A szecesszió a múlté. A színpad fizikai adottságain lényegesen nem tudtak változtatni, de több, elsősorban világítás-, hangtechnikai korszerűsítést végrehajtottak. Mindezek alapján „korszerű” minősítést kapott az épület, annak ellenére, hogy a beázási veszélyt csak évekkel később tudták felszámolni.

A színházban működött önálló társulatok

Modern Színpad (1916–1917)

A Modern Színpad, Bárdos Artúr és társulata 1916. november 18-án költözött a Koronaherceg utcába. Kockázatos volt ezen a környéken színházat nyitni, ezért az első bemutatók plakátján még hivatkoztak az egykori Andrássy úti kabaréra. A siker a vártnál nagyobb lett, táblás házak előtt mentek az előadások.

Belvárosi Színház (1917–1951)

1917-ben engedélyt kapott egész estés darabok bemutatására, és felvette a Belvárosi Színház nevet. 1926-ban Beöthy László váltotta az igazgatói székben. 1929 és 1932 között Heltai Jenő, Bródy Pál és Lengyel Menyhért is volt direktor. 1932-től 1939-ig ismét Bárdos igazgat. Őt rövid időre Herman Richárd, majd Patkós György követte. Patkós azonban a színházat – gazdasági csőd miatt – mozi céljaira adta bérbe, ezért a Színészkamara fegyelmi bizottsága kizárta a tagok sorából. 1945. május 9-én nyitott újra a színház, harmadszor is Bárdos vezetésével. 1948-ban Simon Zsuzsa lett az igazgató. 1949-ben azonban államosították a teátrumot, az igazgatói teendők ellátásával Szendrő Ferencet bízták meg.

A „Nemzeti” Kamaraszínháza (1951–1982)

Az államosított színház két szezonban változatlan néven és önálló társulattal működöt. 1951-ben a Nemzeti Színházhoz csatolták. Kezdetben a nagy színpadról hoztak át előadásokat. Ezek kudarcra ítélt kísérletek voltak, idő kellett a kamaraszínházi stílus kialakításához.
Itt kezdődtek rendezői sikerei Iglódi Istvánnak. 1968-ban ő rendezte Zorin, Varsói melódia című művét. A „könnyű kis darab” Törőcsik Mari első színházi kiugrása volt. A kritika és a közönség is elragadtatással beszélt az alakításáról.

A Katona József Színház megalakulása

1978 után Székely Gábor és Zsámbéki Gábor lehetőséget kapott egy önálló társulat létrehozására és választhattak a Várszínház és az egy éve felújított Petőfi Sándor utcai épület között.
Az alapító tagok jelentős része a Nemzeti Színházból verbuválódott, köztük azok is, akik az elmúlt négy évben Szolnokról illetve Kaposvárról, a megújító folyamat részeseiként érkeztek. A „fiatalokkal” tartott Major Tamás és Gobbi Hilda is, akik korábban „vérüket adták’ volna a nemzetiért. Az induló repertoár kialakítása komoly gondot jelentett. Egyeztetési és egyéb problémák miatt a Nemzetiből darabot nehéz volt átvenni.

A színház 1982. október 15-én tartotta első bemutatóját. Csehov A manó című darabja került színre.
1991. december 19-én a Hamlettel új játszóhelyet, a Kamrát avatták. A névadó, keresztanya Básti Juli volt.

A „Katona” a közönség kapcsolatokat új alapokra helyezte. Elsőnek az országban mellőzte a bérletes rendszert. Denke Emma irányításával kialakította a pártoló tagok körét. Az ide belépettek elsőnek értesültek a következő havi műsorról, telefonon jegyet foglalhattak. A rendszer kidolgozóinak számítása bevált, a párttoló tagok környezetük inspirálásával spontán közönségszervezővé váltak, ennek megfelelően a jegyek jelentős része már elővételben elkelt. A táblás házak ellenére a színház, az előadások kezdete előtt közvetlenül állóhelyet is kiadott.

2010-es színházi év bemutatói

Weöres Sándor: A kétfejű fenevad

Rendező: Máté Gábor
Bemutató: 2010. január 29.
Szereplők: Ónodi Eszter, Pálmai Anna, Tenki Réka, Bán János, Dankó István, Fekete Ernő, Hajduk Károly, Kocsis Gergely, Kovács Ádám m.v., Kovács Lehel, Rajkai Zoltán, Szacsvay László, Ujlaki Dénes

Pierre de Marivaux: A szerelem diadala

Rendező: Ascher Tamás
Bemutató: 2010. április 23.
Szereplők: Jordán Adél, Pálmai Anna, Máté Gábor, Szirtes Ági, Mészáros Béla, Bezerédi Zoltán, Dankó István