Madách Színház Budapest

A 20. században több olyan színházi vállalkozás is létrejött Budapesten, mely Madách Imre nevét viselte. Napjaink Madách Színháza a II. világháború után szerveződött újjá és 1961-ben költözött mai helyére a VII. kerületi Erzsébet körút 29-33. szám alá.

Szemelvények a színház múltjából

1919-ben a Zeneakadémia kistermében Madách Színház néven kísérletezett egy, zömmel a frontról hazatért, szerződés nélküli színészekből alakult társulat, mely a Thália Társaság szellemi örököseként elsősorban magyar szerzőket és a kor modern európai drámaíróit vitték színre. Alig több mint egy évig működtek, tevékenységük befejeződött, amikor a társulatot 1920-ban kilakoltatták a Zeneakadémiáról.
A következő Madách Színház 1940-ben nyílt meg a – Gerlóczy Gedeon által eredetileg mozinak tervezett – Madách tér 6. szám alatti épületben. Az épületet gróf Károlyi István vette meg, az ő tulajdonában kezdte meg működését az akkor 600 személyes színház a régi Madách Kamara (ma Örkény István Színház) őshelyiségében Földessy Géza igazgatásával. A Madách Színház első előadása 1940. november 29-én Móricz Zsigmond Kismadár című drámája volt, Dayka Margittal a címszerepben.
1941-ben, mivel Földessy vállalkozása nem bizonyult sikeresnek, Pünkösti Andor, az ismert kritikus, író és rendező kapott koncessziót, aki antifasiszta tendenciájú, friss szellemű színházat teremtett. Az állandó együttes megszervezése is Pünkösti Andor nevéhez fűződik. Pünkösti maga állította színpadra Pirandello IV. Henrik című drámáját, melynek bemutatója 1941. szeptember 19-én volt Várkonyi Zoltán főszereplésével. (Várkonyi Zoltán IV. Henrik-je, Hamlet-je, és a Képzelt beteg beli alakítása máig ható színházi legenda.)

A Madách Színház irodalmi célt tűzött maga elé, igyekezett megszüntetni a színház és irodalom közt tátongó szakadékot. A színház műsorán klasszikus darabok, kortárs világirodalmi művek és kortárs magyar drámák szerepeltek. A színház vezetőinek a műsorpolitikában, a darabok kiválasztásában szem előtt kellett tartaniuk, hogy a kevesebb nézőt befogadó kamaraszínházban az intim játék, a lélektani hatások, a közvetlenebb kapcsolat jobban érvényesül. A nagyon kis színpad a rendezőt minden esetben komoly próba elé állította.

1944. március 19-én a német megszállással a színházat bezárták.
A Madách Színház a Színművészeti Kamara főtitkárának, Cselle Lajosnak a vezetésével 1944. június 16-án nyitotta meg ismét a kapuit. A fasiszta művek előadásának Budapest ostroma véget vetett.
A háború után, 1945-ben Palasovszky Ödön kísérleti színházzal próbálkozott a Madách téren, majd 1946-ban Hont Ferenc igazgatásával a Színiakadémia színháza lett.
1947 októberében Állami Madách Színház néven - a magyar színházak közül elsőnek - államosították, a teljesen átszervezett társulat Barta Zsuzsa igazgatása alatt folytatta a munkát.
Egy évvel később kivették az (akkor már) Színház- és Filmművészeti Főiskola hatásköréből, és a Madách címtáblájáról levették az "Állami" jelzőt. 1949 áprilisától a Nemzeti Színház vette bérbe a színházat.
1951-ben az addig kamara jellegű szervezet nagyszínházi körülmények közé került: az akkori Izabella (ma Hevesi Sándor) téri Magyar Színház épületébe költözött az újjászervezett társulat Horvai István vezetésével.

1954-ben született meg a ma is működő konstrukció, amikor a Madách téri színházat a Madách Színház Kamaraszínháza néven a Madách Színházhoz csatolták.
1961-ben a társulat Royal Orfeum 1953-ban lebontott, az akkori Lenin (ma Erzsébet) körút 31-33. szám alatt lévő épülete helyén (Kaufmann Oszkár tervei alapján) készült új színházba költözött. A nyitó előadás 1961. március 24-én Bertolt Brecht A kaukázusi krétakör című darabja volt, Ádám Ottó átütő erejű rendezésében, Psota Irén, Pécsi Sándor, Gábor Miklós, Váradi Hédi főszereplésével.

1972–1989 között Ádám Ottó igazgatása alatt főleg a polgári színjátszás nemes hagyományait követte a színház. A Madách Kamarában a Madách Színház kiváló társulatának tagjai játszottak, a színház kortárs nemzetközi darabok gazdája, és új magyar művek ihletője is volt. 1983-tól húsz éven át heti három estén a Kamarában lépett fel a magyar kabaréhagyomány kiemelkedő alakja, Hofi Géza.

1989-ben Kerényi Imre igazgató-főrendező irányításával modern, sokszínű műsorral, játékstílussal, nagyszabású musicalek bemutatásával újult meg a Madách Színház.

1990-ben Huszti Péter lett a Madách Kamara Színház művészeti vezetője, a színház műsora a bulvárirodalom felé tolódott, bár Huszti Péter és Kolos István rendezésében, egy-egy komolyabb mű is színpadra került.

A Madách Színház felújítása

1999-ben a színház teljes felújításon esett át. A klimatizált, nagy színházteremben alkalmanként 804 néző tekintheti meg az előadásokat. A Kárpát medencei, dalmáciai és észak olasz mintákat utánzó enyhén mediterrán hangulatú közönségfogadó terek tágasak és komfortosak. A falakat Horesnyi Balázs díszlettervező elképzelései szerint művészi kivitelű díszfestés borítja. A nézőtér mennyezetét Götz Béla, a színház vezető díszlettervezője által megálmodott freskó díszíti, melyen a commedia dell' arte álarcos figurái szállnak a felhős égen át egy közép-európai értelemben vett álomszínház felé és fölé (Panorámakép).

2001-ben a Madách Kamara művészeti vezetését Mácsai Pál vette át, akivel a következő három év a repertoár áthangolásának és az új társulat kialakításának jegyében telt el.

2004 februárjától Szirtes Tamás rendező került a Madách Színház ügyvezető igazgatói székébe.

2004. szeptember 21.-től a Madách Kamara Örkény István Színház néven, önálló társulattal rendelkező repertoárszínházként működött tovább.

A Madách Színház előadásai mellett a Madách Stúdió és a Tolnay Szolon is különféle műsorok várják a látogatókat. A Madách Stúdió bejárata az Erzsébet körút 33-ból nyílik.

A 2009/2010-es évad bemutatói a Madách Színházban

• Monty Python: SPAMALOT (Gyalog Galopp) musical - Bemutató: 2009. szeptember 25, 26., 27.

• Frederick Stroppel: SORS BOLONDJAI vígjáték - Bemutató: 2010. február 27.

• Terry Johnson: DIPLOMA ELŐTT vígjáték - Bemutató: 2010. április

Repertoár a 2009/20010-es évadban

• Tim Rice - Andrew Lloyd Webber: JÓZSEF ÉS A SZÍNES SZÉLESVÁSZNÚ ÁLOMKABÁT musical
• Mel Brooks és Thomas Meehan: PRODUCEREK musical komédia
• Andrew Lloyd Webber: AZ OPERAHÁZ FANTOMJA musical
• T.S. Eliot - A. L. Webber: MACSKÁK musical
• Neil Simon - Marvin Hamlisch - Carole Bayer Sager: ÉDESKETTES HÁRMASBAN romantikus zenés komédia
• Neil Simon: ÉS MENNYI SZERELEM! romantikus komédia
• Kocsák Tibor - Miklós Tibor - Lev Tolsztoj: ANNA KARENINA musical-opera
• Susan Stroman - John Weidman: CONTACT musicalfantázia
• Bernard Slade: JÖVÖRE, VELED, UGYANITT 2. romantikus vígjáték
• Buchan-Hitchcock-Barlow: 39 LÉPCSŐ vígjáték
• JohnChapman - Ray Cooney: NE MOST, DRÁGÁM! vígjáték
• Neil Simon: PLETYKA komédia
• Ray Cooney: PÁRATLAN PÁROS 1. bohózat
• Ray Cooney: PÁRATLAN PÁROS 2. bohózat
• Fazekas M. - Schwajda Gy.: LUDAS MATYI- zenés mesejáték
• Lázár Ervin: A NÉGYSZÖGLETŰ KEREK ERDŐ - zenés mesejáték

Forrás: Wikipédia

További információk: Madách Színház