Nemzeti Színház Budapest

A budapesti Nemzeti Színház hosszas, több évtizednyi várakozás után 2001. decemberében megnyithatta az új és egyben saját épületének káprázatos kapuit a közönsége előtt.
Az első előadása 2002. március 15.-én Madách Imre: Az ember tragédiája közismert színmű volt, amely különös átdolgozása erősen megosztotta a közönség véleményét.

A budapesti Nemzeti Színház története

A Nemzeti Színháznak a terve legelőször gróf Széchenyi Istvánban fogalmazódott meg, a Duna partjára egy káprázatos palotát álmodott meg.
Az országgyűlés döntése a nemzeti játékszín megépítésről 1836-ban született meg így az a mai Rákóczi út és a Múzeum körút sarkán 1837. augusztus 22.-én mint Pesti Magyar Színház nyitott meg. 1840-től kezdett Nemzeti Színház néven működni. Azonban ezt az épületet 1913-ban lebontották.
A Nemzeti társulata átköltözött a Blaha Lujza téri Népszínház épületébe, ennek az épületnek a sorsa is hasonló az elődjéhez, hiszen 1963-ban eldőlt a metró megépítése, így az épületet 1965. április 23.-án felrobbantották. A társulatnak közben 1964-ben ismét fognia kellett a sátorfáját és átköltözött a Nagymező utcai, mai Thália Színház épületébe. Nem meglepő módon 1966-ban újból költözött, mégpedig a Magyar Színház épületébe, amely helyen kimondottan hosszas ideig tartották meg az előadásaikat. Mígnem 2000. szeptemberében megkezdődött a Duna parton az Nemzeti Színház épületének a megépítése. 2000-ig persze sok megpróbáltatáson ment keresztül a tervezési ügy, hiszen 1988-ban is kijelöltek egy építési helyszínt a színháznak a mai Erzsébet téren, ahol tíz év elteltével el is kezdődtek a munkálatok, de csak egy hatalmas gödör lett a végeredménye, amely elég sokáig még tovább tátongott. A Lágymányosi híd közelében 2000. szeptember 14.-én Siklós Mária építészasszony tervei alapján kezdődtek meg elképesztő tempóban a munkálatok. Ugyanis az új Nemzeti Színház már 2002. március 15-én megnyithatta a kapuit.

Az új Nemzeti épülete

A színház a tevékenységeket tekintve három részre bontható. Az épület centruma a majdnem kör alaprajzú nézőtér és stúdiószínpad, majd ez öleli körül a szolgáltató helységek és az üzemi részleg, míg ezt az egészet egy csodálatos nagy parkosított tér veszi körbe. Az egész komplexum a szabadtéri színpadával együtt 20 844 négyzetméter.

A színház körüli kert és szoborpark

A Nemzeti külső terei Török Péter kerttervező művésznek köszönhetően jöttek világra. A csodálatos park mesél a hazai színháztörténetről, hiszen parki sétánk során különféle szoborba öntött díszletelemekkel és színházi idézetetekkel találkozhatunk. A park kapuszobra Melocco Miklós szobrászművész alkotása, melyen Tolnay Klári színművésznő és Latinovits Zoltán alakja üdvözli a belépő színházrajongókat. A leglátványosabb kültéri alkotás az épület főbejárata előtti hosszan kinyúló hajóorr, amely egy a Dunát szimbolizáló sima víztükrű medencébe nyúlik. A közönség a főbejáratot egy hajóhídon át, közelítheti meg.
A vízfelületbe fektetve fellelhetjük a hajdani Blaha Lujza téri Nemzeti Színház főhomlokzatának sziluettjét.
A parkban sok a mai napig emlegetett neves színművész kapott egészalakos szobrot a legemlékezetesebb szerepükben megörökítve. Láthatjuk Gobbi Hilda, Kiss Manyi, Ruttkai Éva, Latabár Kálmán, Tímár József, Major Tamás, Sinkovits Imre, Lukács Margit, Básti Lajos és Soós Imre szobrait. Az alkotások olyan nagyszerű szobrászművészek munkái, mint, Párkányi Raab Péter, Marton László, Kling Sándor és nem utolsósorban Bencsik István.
A színház épületének oldalhomlokzatain is további alkotásokat csodálhatunk, melyek Schrammel Imre tervei alapján készültek. A főhomlokzat kilenc múzsája Párkányi Raab Péter alkotása, míg a tizennégy relief Marton Lászlóé. A reliefek szintén felejthetetlen színművészeket ábrázolnak úgymint Makláry Zoltánt, Őze Lajost, Somogyi Erzsit, Rajz Jánost, Kálmán Györgyöt, Bihari Józsefet, Pártos Erzsit, Pécsi Sándort, Gábor Miklóst, Páger Antalt, Sulyok Máriát, Bulla Elmát, Feleki Kamillt, és Dajka Margitot.

A parkban még további érdekességekre bukkanhat a látogató, például betévedhet, egy sövény labirintusba vagy megmászhat egy spirális zikkurat toronytemplomot.

Közvetlenül a Nemzeti Színház mellett található a 2005-ben megnyitott Művészetek Palotája.
 

A Nemzeti Színház 2009/2010-es bemutatói

• Friedrich Schiller: Ármány és szerelem romantikus tragédia két részben - Nagyszínpad
• Móricz Zsigmond: Úri muri zenés színdarab két részben - Nagyszínpad
• Katona József: Bánk bán - junior - Gobbi Hilda Színpad
• Lázár Ervin: Berzsián és Dideki képregénycirkusz két részben - Nagyszínpad
• Shakespeare: Lear tragédia - Nagyszínpad
• Tábori György (George Tabori): Mein Kampf (Harcom) bohózat - Gobbi Hilda Színpad
• Tennessee Williams: Orfeusz alászáll színmű három felvonásban - Gobbi Hilda Színpad
• Mika Myllyaho: Pánik fekete komédia - Gobbi Hilda Színpad
• Martin Sperr: Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból két részben - Kaszás Attila Terem

Előadások a Nemzeti műsorán 2010-ben

• Vlagyimir Szorokin: A jég - Nagyszínpad
• Botho Strauß: A park - Nagyszínpad
• A szőke ciklon (The Blonde Hurricane) komédia egy részben - Gobbi Hilda Színpad
• Jean Racine: Atália - Gobbi Hilda Színpad
• Csiky Gergely: Buborékok vígjáték három felvonásban - Gobbi Hilda Színpad
• Háy János: Házasságon innen és túl történetek - Kaszás Attila Terem
• Szomory Dezső: Hermelin színmű három részben - Nagyszínpad
• Weöres Sándor: Holdbeli csónakos mese bábokkal két részben - Nagyszínpad
• Kacsoh Pongrácz: János vitéz I.daljáték három felvonásban - Nagyszínpad
• Kacsoh Pongrácz: János vitéz II. daljáték három felvonásban - Nagyszínpad
• Parti Nagy Lajos: Molière: Tartuffe - Gobbi Hilda Színpad
• Szophoklész: Oidipusz - Gobbi Hilda Színpad
• Euripidész: Oresztész - Nagyszínpad
• Michael Frayn - Hamvai Kornél: Szigliget balmorál két részben - Gobbi Hilda Színpad
• Long-Singer-Borgeson: The Complete Works of William Shakespeare (abridged) angol nyelvű előadás két részben - Gobbi Hilda Színpad
• Reginald Rose: Tizenkét dühös ember - Gobbi Hilda Színpad
• W. Hauff és E.T.A. Hoffmann: Tovább is van... mesejáték - Kaszás Attila Terem
• Makszim Gorkij - Bertolt Brecht: Vassza Zseleznova / A kivétel és a szabály - Kaszás Attila Terem
• Darvas Benedek - Varró Dániel - Hamvai Kornél - Rejtő Jenő: Vesztegzár a Grand Hotelben zenés vígjáték két részben – Nagyszínpad

Forrás és további információk: Nemzeti Színház