Horváth-kert Budapest

Legyen a Horváth kertben Budán…

Fővárosunk budai oldalán a Krisztinaváros egyik kedvelt szobrokkal díszített közparkja a Horváth-kert.

A Horváth-kert története röviden

A parknak a tulajdonosa hajdanán Szentgyörgyi Horváth Zsigmond volt, innen ered a park neve. A kis zöldterületet, 1862-ben mikor a Clark Ádám téri Alagút megépült, Buda városa felvásárolta és egy játszóteres közparkot alakított ki belőle.
A Horváth-kert a városiak körében a Budai Színkör működése idején vált népszerűvé, ugyanis a Színkör épületében 1843-tól német vándortársulatok szórakoztatták a közönséget egészen 1870-ig, akkor tudniillik be lettek tiltva a német nyelvű előadások. Ezután hazai rendezők váltották egymást, de végül 1937-ben le lett bontva a Budai Színkör épülete.

A Horváth-kert szobrai és látnivalók a közelben

Egykor a Horváth-kerten keresztül folyt az Ördögárok patak, ott folyik ám az most is csak éppen betemetve a park alatt. A Budai-hegységből eredő, jelentős mennyiségű szennyvizet elvezető, patak a Horváth-kert után a Döbrentei tér felé kanyarodik, és az Erzsébet-híd közelében folyik bele a Dunába.

A korábban a parkon átfolyó patak fölött egy híd állt, amely mellett Nepomuki Szent János szobra üdvözölte a járókelőket. A szent szobrát 1838-ban állították, majd 1950-ben a rossz állapota miatt elvitték a helyéről. Ma már, a rendszerváltás óta, újból ott áll az egykori Ördögárok helyénél a Nepomuki szobor.
A parkot egyébként Haydn-parknak is nevezték az 1960-ban felállított Haydn emlékmű végett, a bronz mellszobrot Kocsis András szobrászművész készítette. A Haydn szobortól kicsit feljebb az Alagút utca felé sétálva találkozhatunk az Ülő nő című bronzszoborral, mely Ferenczy Béni alkotása. Az ülőszobor a medencével 1961-ben lett felállítva a lebontott Budai Színkör épülete helyén, azonban a női akt a 70-es évek óta vízre várakozóan üldögél az üres szökőkutas medence szélén.

A Horváth-kert szomszédságában magasodik az ég felé a Havas Boldogasszony tiszteletére felszentelt Krisztinavárosi Római Katolikus Plébánia és Kegytemplom tornya.

Érdemes tenni egy sétát a Horváth-kert öreg fái alatt, a pajkos játszótéri gyerekek között, hogy aztán tovább sétáljunk a szomszédos Vérmezőre vagy az ellentétes irányba a Tabánfái alá. De pár perces sétával vehetjük innen az irányt a Duna felé is, át az Alagút alatt, egészen a Clark Ádám térig, ahonnan Siklóvala Várhegyre is feljuthatunk.