Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Műegyetem Budapest

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Magyarország egyik legpatinásabb és legszínvonalasabb felsőfokú oktatási intézménye. A nagy múltú és vitathatatlan érdemei miatt nemzetközileg is elismert Műegyetem története a 18. században kezdődött Institutum Geometricum néven.

II. József és az Institutum Geometricum

Az intézményt II. József alapította 1782-ben, mint a Budai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának mérnökképző tagozata, így ez lett Európában az első egyetemi szintű polgári mérnökképző intézete. Hazánkban ekkortól él az a határozat, miszerint mérnöki tevékenységet csak olyan személy folytathat, aki egyetemi szintű végzettséget szerez az alkalmazott matematikai tantárgyakból. A matematika mellett mechanika és mezőgazdaságtan is a tematika része volt, a megszerezhető végzettségek pedig a földmérő- és vízépítő mérnöki fokozatok voltak.

V. Ferdinánd és a József Ipartanoda

A 19. század végén zajló második ipari forradalom következtében a képzés a mérnöki tudományok szélesebb körben való kiterjesztése elengedhetetlenné vált. A megnövekedett igények kielégítésére 1846-ban V. Ferdinánd megalapította a József nádor nevét felvevő József Ipartanodát, ahol többek között már ábrázoló geometriát, műszaki rajzot, fizikát, építészetet valamint angol és német nyelveket is oktattak.

A forradalom utáni években, 1850-ben a Institum Geometrium mérnöki intézet működését megszüntették és az Ipartanodába olvasztották, ezzel csaknem húsz évre megszűntették a hazai polgári mérnökképzést.

Industrieschule, majd Polytechnikum

Az így megalakuló Joseph Industrieschule már csak német, és csak technikai tárgyakat oktatott, mellőzve a kereskedelmi és gazdasági tantárgyakat. A Műszaki Egyetem életének következő állomása Ferenc József nevéhez fűződik, aki 1856-ban az ipari iskolát Joseph Polytechnikum névre keresztelte át, és felsőfokú oktatási intézménnyé tette, ahol már szabadon választhatók voltak a technikai és gazdasági tárgyak.

Első a világon!

Négy év múlva újra megváltozott az iskola neve, az újra magyar nyelven oktató intézmény Királyi József Műegyetem néven működött tovább, de még mindig nem volt felhatalmazva mérnöki oklevél kiadására. A következő változások Eötvös József kezdeményezésére indultak el, aki indítványozta a Királyi József Műegyetem újjászervezését, amit az országgyűlés 1870-ben el is fogadott.

Az 1871-ben induló egyetemen előbb három szakirány, a mérnöki, a gépészmérnöki és az egyetemes osztályok voltak választhatók, majd két év múlva az építészeti és vegyész szakosztályok is elindultak. Ezzel a Királyi József Műegyetem a világ első műszaki felsőoktatási intézménye lett, mely egyetemi címmel rendelkezett. A Műegyetem az első doktori címet 1902-ben adta át, a későbbi neves út- és vasútépítő mérnöknek Zielinski Szilárdnak.

A Műegyetem a 20. században

A Budapesti Műszaki Egyetem az 1909-10-es évben kezdte meg mai helyén, Lágymányoson a működését abban a szép épületben, melyet Hauszmann Alajos, Czigler Győző és Petz Samu tervezett. 1934-ben újabb szervezeti átalakuláson ment át az intézmény, amikor Magyar Királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem néven több intézményt is magába foglalva folytatta oktatói tevékenységeit. A gazdaságilag hozzá tartozó iskolák az Állatorvosi Főiskola, a Tudományegyetem közgazdaságtudományi kara és a Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola voltak.

Ebben az egyetem komplexumban öt karon folyt az oktatás, ezek a mérnöki-építészmérnöki, a gépész-vegyészmérnöki, a bánya-kohó-erdőmérnöki, a mezőgazdasági-állatorvosi és a közgazdaságtudományi karok voltak. Ekkor a Műegyetem már az ország legnagyobb oktatási intézményének számított. 1949-re ezek az intézmények kiváltak az egyetemből, valamint több szervezeti változás is bekövetkezett a már Budapesti Műszaki Egyetem néven működő felsőoktatási intézményben.

A BME ma

Az 1950-es évek utáni évtizedek újabb változásokat, átszervezéseket és tematikai változásokat hoztak, végül 2000. január1-én megszületett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, mely több mint két évszázad után az ország vezető, meghatározó és legelismertebb egyeteme.

Az egyetem karai

• Építőmérnöki Kar (ÉMK)
• Gépészmérnöki Kar (GPK)
• Építészmérnöki Kar (ÉPK)
• Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (VBK)
• Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK)
• Közlekedésmérnöki Kar (KSK)
• Természettudományi Kar (TTK)
• Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK)

Forrás: bme.hu