Színek, ízek, illatok kiállítás 2013

Miből épül az illatpiramis? Milyen időt mutat a virágóra? Meddig terjed a borok színskálája? Milyen illatú „A magyar királyné vize”? Hogyan került a káposzta a nemzeti címerre?
 
Ezekre és számos egyéb izgalmas kérdésre is választ ad a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Színek, ízek, illatok… – Érzékszervek élményei a kertben és a kertből című új, őszi időszaki kiállítása, mely kertészeti, szőlészeti, borászati, szeszipari termények érdekességein, nevezetességein keresztül vezeti végig a látogatókat az érzékek és az érzékelés birodalmán.
 
A Színek, ízek, illatok… kiállítás célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a természet láthatatlan vagy látható, ám sokszor kevéssé értékelt adományaira. A hangulatos bemutató kifejezetten az egyéni tapasztalásra épít, amikor tapintható, szagolható mintákkal érzékelteti a virágok, zöldségek, gyümölcsök, dísz- és gyógynövények, aszalványok, szőlők, borok és párlatok sokféleségét. A kiállításra ellátogatókat hol történelmi tények, irodalmi idézetek és korabeli dokumentumok, hol pusztán érzékszervi élmények kalauzolják a felfedezőúton.
 
A modern arculatú enteriőrben felvonultatott történeti anyagok, termékek és termények sorából természetesen nem maradhatnak ki az olyan, nemzeti büszkeségeinknek számító hungarikumok sem, mint a makói hagyma, a paprika vagy a pálinka, ahogy a hazai gyümölcsök, fűszer- és gyógynövények sokfélesége és kultúrtörténeti értékük bemutatása sem.
 
A Színek, ízek, illatok... merész megoldású látvány- és grafikai elemei fiatal tervezők munkáját dicsérik, a kiállítást tapintható tárgyak, növénysimogató, illatpiramis, mágneses színskála, virágénekek, animátorsarok, játékos feladatok, találós kérdések és tudáspróbák teszik még élőbbé és élménygazdagabbá.
 
A kiállítás november és március hónapokban kóstoltatással és termékbemutatóval egybekötött családi napokkal, valamint kézműves foglalkozással is kiegészül.
 
A kiállítás 2013. szeptember 26-tól 2014. március 2-ig várja az érdeklődőket a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, a Vajdahunyadvárban.