Az erdélyi fenegyerek, a Kolozsvárott sikeres kávéházat, kiállítótermet működtető, művészeti rendezvényeket szervező költő, Orbán János Dénes és kolozsvári, vagy a városhoz kötődő vendégei három alkalomból álló sorozatunk fellépői.
Az estek a Szépírók Társaságával együttműködésben jöttek létre.2012. június 22., péntek, 19 óra
Bulgakov Café Budapest III.
Felolvas: Balázs Imre József és Szálinger Balázs
Zene: Márkos Albert cselló
Belépő: 500 Ft • Az est a Szépírók Társaságával együttműködésben jött létre
A fellépők:
BALÁZS IMRE JÓZSEF
Ott állnak ők, a férfiak. / Övék a tér. Mohára vér, / tokány, hús, bor. Még enni kér / a bolygó szent. Torkán a vad / csusszan békén. Lő, tölt, arat / ki bír, ki rest s ki odaér. / Halomba gyűl a nyúl, egér. / Ott állnak ők, a férfiak – írja A vadászat alapelvei című versében az avantgárd-szakértő költő, aki harmincas éveiben jár, és már a legpatinásabb kolozsvári folyóirat, a Korunk főszerkesztője. A Székelyudvarhelyen született Balázs Imre József a kolozsvári egyetemen tanult. Ott tanít máig, sok év óta adjunktusként. Az avantgárd az erdélyi magyar irodalomban címen írt doktori értekezést, a Korunk folyóirat főszerkesztője. Nyitottságára jellemző, hogy egyszerre több írószervezet tagja (József Attila Kör, Erdélyi Magyar Írók Ligája, Romániai Írók Szövetsége, Szépírók Társasága), kiváló irodalomszervező. Verseskötetei mellett, mint amilyen a Vidrakönyv és a Fogak nyoma, foglalkozott a humorral az avantgárdban és a posztmodernben, írt monográfiát Hervay Gizelláról.
SZÁLINGER BALÁZS
„Heteken belül megint költözöm Pestről. Kolozsvárra. Ezerszer voltam, de élni nem éltem még ott. Most ez is meglesz… Bármi lehet belőle, tényleg bármi. Biztos lebomlik bennem a tíz évvel ezelőtti Kolozsvár mítosza, mint ahogy a Várad-kép is lebomlott, amikor ott éltem egy évet. Biztos nehéz lesz az első időkben, de azt hiszem, hogy oda tartozom” – vallja az eposzköltő Szálinger Balázs, aki fogadott és választott kolozsvári. Keszthelyen született. Családja Zalából, a szeres falvak egyikéből származik. A zalaiak és az erdélyiek feltehető rokonságából eredezteti Erdély, azon belül Kolozsvár iránti vonzalmát. Egy vígeposszal tűnt fel tizenkét éve. A humorral átszőtt Zalai Passió c. kötetével a Bródy-díjat és a Magyar Rádió Petőfi-díját is elnyerte. Írt eposzt az istenek és emberek harcáról (A sík), verses regényt A százegyedik év címmel egy tehetséges fiatal újságíró, majd szóvivő felemelkedéséről a bukásáról. Nagy port kavart 2008-as Kalevala-átirata, mely a Nyílt Fórum Vilmos-díját és az ígéretes pályakezdő drámaíróknak járó Szép Ernő-jutalmat is elnyerte. Számos verseskötet és színdarab szerzője, aki
így nyilatkozik kolozsvári kötődéséről.
MÁRKOS ALBERT
Márkos Albert csellista, zeneszerző 1967-ben született Kolozsváron. Klasszikus zenei tanulmányait itt kezdte és itt is fejezte be. A Kolozsvári Zeneakadémiát két év után otthagyta 1988 és 1992 között a Marosvásárhelyi, a Kolozsvári Szimfonikus zenekarokban dolgozott, és a Concordia Kamarazenekar tagja volt. Klasszikus zenészi pályafutása 1992-ben véget ért. Improvizatív, kortárs, alkalmazott és kísérleti zenével foglalkozik. 1993 óta Magyarországon él.
Zenei ízelítőt találsz
ITT!
Belépő: 500 Ft