MKVM februári kiállítások 2014

A kiállítás Krúdy hajdani szegényes, óbudai lakásának két szobájában várja a látogatókat, ott, ahol az író élete utolsó három évét töltötte, s ahol meghalt. Az egyikben az albérleteket, olcsóbb vagy jobb szállodákat, átmenetinek bizonyult polgári otthonokat mutatjuk be, amelyek a fővárosba költözésétől, 1896-tól 1933-ig keretet adtak a hétköznapjainak. A másikban pedig azokat a vendéglátóhelyeket, amelyeket szeretett, törzsvendégként látogatott, és műveiben is megörökített.

A múzeum 2013 júniusában nyitotta meg kereskedelemtörténeti állandó kiállításának első felét, melyben a pesti vásárok, a szakoktatás története és az első szakboltok, a fűszer és csemege üzletek, valamint a 20. század eleji utcák és trafikok világa került bemutatásra.
December 12-én nyílik a kiállítás második fele további szakboltokkal: Stühmer csokoládébolt, papír-írószer üzlet és vasbolt várja a látogatókat. Az érdeklődők megismerkedhetnek az áruházak színes világával – a Párisi Nagy Áruháztól a Corvin Áruházig. Megjelenítünk a magyar kereskedelem életében olyan fontos szerepet betöltő intézményeket és eseményeket is, mint a Hangya Szövetkezet, vagy az államosítás. A tárlat a szocialista kereskedelem bemutatásával zárul, KÖZÉRT üzlettel, Állami Áruházzal és korabeli kirakatokkal.

Reklámtáblák
„A jó reklám esztétikailag szép, és a jó reklám társadalmi szempontból nélkülözhetetlen. A reklámot a kereskedelem szülte meg, a kereskedelem pedig az emberiség egyre fokozódó életigényességének a következménye.” (Kassák Lajos)
A tárlat a múzeum kereskedelmi gyűjteményének eddig kevésbé ismert zománctárgyait és tábláit mutatja be a dohányzás, az ital, az élelmiszer, a vegyes iparcikk, a biztosítás és a feliratos táblák témaköréből. Az NKA pályázatán nyert pénzből gyarapított gyűjtemény méltó helyet kap a múzeum állandó kiállításaként.

Ritkán, vagy már egyáltalán nem használt kereskedelmi és vendéglátós tárgyak sora várja az érdeklődőket. Tematikus egységekben, tizenhét vitrinben ismerkedhetnek meg a két szakma érdekességeivel. Bolti segédeszközök, régi árucikkek, reklámtárgyak, különleges dobozok, a király tejszínes üvege az egyik tároló sorban; táncrend, csizmahúzó, bajusz-sütővas, sörszámláló, krampampulis pohár, homárvilla a másikban. Tanulni, vagy csak gyönyörködni vágyik? Kerüljön beljebb!

1933 őszén koppantak a csákányok a legősibb budai városrész kövein. Maradéka az ostrom áldozata lett, a maradék maradéka az új Erzsébet híd építésekor pusztult tovább. Mára csak a nosztalgia maradt. De miért, hogyan jutott erre a sorsra? Kik, miből, hogyan éltek itt? Miképpen lett a dolgos szőlőművesek, kereskedők, halászok városából „budai Grinzing”? Az lett-e tényleg? A kiállítás ritkán vagy soha nem látott metszetek, fotók segítségével mutatja be a Tabán történetét és sokféle rejtett, koránt sem mindig romantikus arcát.