Kippkopp gyerekei

"TIPPTOPP Én...olyan szomorú vagyok.
KIPPKOPP Miért?
TIPPTOPP Nem is tudom. /Kippkopp egy szép szál virágot
ad neki./ Ó de szép! Köszönöm.
KIPPKOPP Erős a házunk, teli a kamránk.
TIPPTOPP De üres a karunk. /karjába veszi a virágot, ringatja/ Hiányzik innen... egy gyerek."

Folytatódik a mese

"A tavaly bemutatott Kippkopp és Tipptopp előadásaira néhány nap alatt elfogy az összes jegy. Kézenfekvő volt, hogy folytassuk a történetet - mondja Tisza Bea, a darab rendezője. - Azért esett a választásunk a sorozat Kippkopp gyerekei című meséjére, mert ebben az epizódban a szülők és a gyerekek közösen találják meg a megoldást a gondjaikra. Az előadás azt is megmutatja, hogyan élhetünk harmóniában a természettel, hogyan válnak egyéniséggé a testvérek, milyen jó egy nagycsaládban az élet, mennyi örömöt ad az együttlét."

Magyarországon 2005-ben születtek meg az első csecsemőszínházi darabok, amelyek újragondolásra késztették az addig axiómaként elfogadott nézetet: öt évesnél kisebb gyerekeket nem szabad színházba vinni, mert nem köti le őket a produkció. Az éles fény- és hangváltások kerülésével, az elmélyült szemlélődésre lehetőséget nyújtó tempóval, és időtartamuk 25-30 perces maximalizálásával az előadások a négy évesnél kisebbeknek is megadják a művészi érték és szórakozás együttes élményét.

Új műfaj a Kolibriben

A Toda és Tekergő csecsemőszínházi produkcióból már épp "kinőtt" kisóvodás korúak azonban sokszor még nem készek az egyórás vagy annál hosszabb gyerekelőadások befogadására. A korcsoportos jellemzők figyelembevételével, a csecsemőszínházi és gyerekszínházi sajátosságok ötvözetéből született tavaly a 3-5 éveseknek a Kippkopp és Tipptopp.
A folytatást a tizenkét ország részvételével 2009-2014 között zajló Small Size, Big Citizens uniós együttműködés keretében állítják színpadra, mely a tíz évesnél kisebb gyerekeknek szóló előadások létrehozásának támogatása mellett a részvevő gyerekszínházak tapasztalatcseréjét is elősegíti.
A történetben nem sokkal azután, hogy a két gesztenyefigura igazi szülővé válik, az erdei patak egy esőzés miatt megárad, és elviszi az újdonsült család otthonát. Kippkoppék a nagy ijedtség elmúltával biztonságba helyezik az öt kis kipikopit, és elindulnak új lakást keresni.
Az alkotók fontosnak tartották, hogy az előadás segítse a gyerekek képzelőerejének, beleélő készségének fejlődését. Míg az első részben két színész asztali bábjáték formájában, szinte képeskönyvszerűen meséli el a történetet, a Kippkopp és gyerekei már stilizáltabb és mozgalmasabb előadás, ami a gyerekek fantáziájára is épít. Alexics Rita és Bodnár Zoltán kettősét Rácz Kriszta és Rácz Kármen egészíti ki. A négy színész összesen tíz szerepet játszik, és az állandóan változó helyszíneket is ők alakítják.

Komolyodik a történet

Hét részes Kippkopp sorozatának első kötetét 1980-ban adták ki.
"Bár a Kippkopp-mesék önálló történetek, mégis megfigyelhető egyfajta kronológia, és az, hogy az újabb részek komolyabb témákat érintenek - magyarázza a rendező. - Míg az első kötetek az erdei világ felfedezéséről, a növények, állatok megismeréséről, a barátságról szólnak, a Kippkopp és Tipptopp a társas kapcsolatot is megjeleníti. A Kippkopp gyerekei pedig már szívhez szóló családi történet, hisz az egész pici gyerekek is átérzik, mit jelenthet az otthon, a biztonság elvesztése. Marék Veronikában az a csodálatos, hogy egy ilyen témában is azt hangsúlyozza: bármilyen baj történik, közös erővel, szeretettel, összefogással a problémák megoldhatók - újjáépíthető a családi kuckó is."