Frenák Pál ezúttal egy esküvőre invitálja nézőit, egy hatalmas hófehér térbe, ami képtelen megőrizni tisztaságát. Az előadás főszereplője a menyasszony (Jantner Emese), aki szintén fehérben a nagy napra készül: az esküvőjére, amit kislányként szépnek, ártatlannak, boldognak képzelt el. Jelen vannak a testvérei is: a mozgássérült öcs (Holoda Péter), a fattyú cigánylány (Vasas Erika) és a felsőbbrendűség gőgje ellenére vonzó báty (Feicht Zoltán). Négy testvér, mégis nagyon eltérő életutak, érzelmek, törekvések és gondolatok. Ezt a képet tovább színesíti a vőlegényjelölt (Nelson Reguera), aki nagyon máshonnan érkezett.
Ez az öt ember vívja harcait a rideg, kiüresedett fehér térben. Az alkalomhoz illően ők is fehérbe öltöztek, de hiába e civilizációs álca, ösztöneik, vágyaik, beteg gondolataik újra és újra felsebzik ezt a teret. Indulatok, félelmek, megvetés, aljasság, megalázás - az emberi gonoszság ezer arca jelenik meg, akár a ma társadalmában. Közösséget kellene teremteniük, de az összefogás, a másság elfogadása helyett csak dulakodásra, pusztításra képesek. Frenák Pál talán soha nem fogalmazott ennyire nyíltan, nem reflektált ilyen pontosan a hétköznapi életünkre. Ezen az estén egy nyers erő ellenállhatatlanul sodorja nézőjét, hogy - tanúként és résztvevőként - egy család belső viszonyaiban az örök és mégis véges emberi játszmák fájdalmas mintázatát fedezhesse fel.
Frenák Pál mindig az ösztönök, az emlékképek, a tudatalatti világába hívta nézőit, szembenézésre kényszerítve nem csak a táncosait, hanem a közönséget is. De talán soha nem készült ennyire sötét, sebzett, kétségbeesett előadása. Hiába a szűziesen fehér tér, hiába a vidám összejövetelnek ígérkező esküvő, a koreográfus ezúttal sem kegyelmez nézőinek: szembenézésre szólít fel önmagunkkal, a minket körülvevő egyre barbárabb világgal, a saját civilizált rítusaink mögé rejtett agressziónkkal, előítéleteinkkel. A lázas, izzó formanyelv marad, azonban - mintha egy új úton indulna el - kiforrottabb, átgondoltabb megfogalmazásban bátran reflektál mindennapjaink kétségbeejtő eseményeire.
Varga Mátyás | dramaturg |
Gilles Gauvin | zene |
Frenák Pál | koreográfus |
Marton János | fény |
Varga Mátyás | szöveg |
Majoros Gyula | díszlet |
Ujvári-Pintér György | produkciós vezető |
Hajas Attila | hang |
Feicht Zoltán | táncos |
Holoda Péter | táncos |
Jantner Emese | táncos |
Nelson Reguera Perez | táncos |
Vasas Erika | táncos |
Nelson Reguera Perez | koreográfus-asszisztens |