A magyar Szent Korona és a koronázási jelvények Budapest

A magyarok Szent Koronája Európa egyik legkorábbi, máig teljességében megmaradt koronája, melynek történelmével és jogi jelentésével a magyar történelmi alkotmány elmélete, a Szent Korona-tan foglalkozik. A Szent Korona előbb eredetileg a királyi hatalomnak, ma pedig a magyar államiságnak a szimbóluma. Ez a jelkép fogja össze egy egységgé a magyar államot és a nemzetet. A Magyar Korona közjogi fogalom, valamint jogi személy is egyben, mint a magyar államhatalom alanya.

A Szent Korona szimbólumai

A magyar Szent Korona két fő részre tagolódik, a görög feliratú, földi világot jelképező abroncsra és a latin feliratú égi birodalmat szimbolizáló két keresztpántra. Valószínűleg a rajtuk látható szentek és uralkodók képeinek egy része a történelem során változott, kicserélődött, de ez nem változtat semmit azon a tényen, hogy Szent István koronája teljesen egyedi, egyedülálló és megismételhetetlen darabja történelmünknek és nemzettudatunknak.

A korona tetetjén, a pántok találkozásánál Krisztus látható, míg négy oldalán Péter (Jézus földi helytartója), Jákób (Péter után a második apostol), Pál (a 13. apostol) és János (a kereszten Jézus édesanyját, Szűz Máriát Jánosra bízta) apostolok képei kaptak helyet. A pántok alsó részén Fülöp (András és Péter testvére), Bertalan (Krisztus vértanúja), András (Fülöp és Péter testvére) és Tamás (a hitetlen) apostolok vannak.

Az abroncs elejét a korona fő alakja, a pantokrátor (a világmindenség uralkodója) Krisztus díszíti, majd két oldalán Gábriel (a legenda szerint Gábriel jelent meg Szent István álmában, és ő ajánlotta fel a Szent koronát nagy királyunknak) és Mihály (az arkangyalok vezére) arkangyalok láthatók. A korona alsó részének további szereplői:

• Sárkányölő Szent György
  
• Szent Kozma (orvosszent)
  
• Szent Damián (orvosszent)
  
• Szent Demeter (katonaszent, Magyarország védőszentje)
  
• Konstantinosz/Nagy Konstantin császár (a Római Birodalomba ő törvényesítette a római vallást)
  
• Dukász Mihály bizánci császár (valószínűleg eredetileg itt Szűz Mária képe volt)
  
• Geobitzasz (kiléte vitatott)

A koronázási jelvények

A Szent Korona mellett hasonlóan koronázás kellékek, jelképek a jogar, az országalma és a koronázási palást is. A koronázási palást eredetileg misemondó ruha volt, melyet Szent István és Gizella királyné ajándékozott a székesfehérvári székesegyháznak 1031-ben. Ezt felirata is bizonyítja:

„Ez a casula Szűz Máriának Fejérváron levő egyháza számára készült és adatott Krisztus megtestesülésének 1031. évében, a XIV. indikcióban, István király és Gizella királyné által.”

A magyar királyi jogar akirályi hatalom, a jogszolgáltatás és az igazságosság jelképe. A buzogány alakú jogar fejében metszett hegyikristályt tart két virágot formázó aranylemez. Nyele faragott mogyorófa, melyet ezüst díszítés fed.

Az országalma, vagy más néven éggömb egy ókortól használt hatalmi jelkép. Az országalma ábrázolás a koronázási paláston is megtalálható. A magyar koronázási jelkép nem teljesen gömb alakú, aranyozott ezüstből készült.

A magyar Szent korona, az országalma és a jogar 2000. január 1-től a Parlament kupolatermében tekinthető meg, míg a koronázási palástot a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik.

Fotó: sxc.hu