Fővárosunk Budapest

Hazánk fővárosa Budapest, az ország középső részén, Pest megyében a Duna két partján az Alföld és a dombvidékek összesimulásánál fekszik. Budapest Magyarország kereskedelmi, ipari, politikai, művelődési és közlekedési központja.

A lakosság száma 2010-ben meghaladta az 1.7 milliót, az EU nyolcadik legnépesebb városaként tartják számon. A 525 négyzetkilométernyi területen fekvő város gyönyörű természeti adottságokkal lett megáldva, így nem is csoda, hogy megkapta a világ egyik legszebb földrajzi fekvésű fővárosa titulust.

Budapest történelme

A mai fővárosunk területe már az őskorban is lakott volt. A terület legelső ma ismert települése Aquincum, amely a rómaiak idején Alsó-Pannónia székhelye volt. Azonban a mai Tabán, Gellért-hegy és a Víziváros területén a feltárások már a kelták ittlétét is bizonyítják, és minden bizonnyal a rómaiak előtt Aquincumot is a kelták hozták létre. A honfoglalás után az Árpád-kornak is jelentős, központi része volt az óbudai terület.

Aztán 1247-ben a IV. Béla uralkodó a Duna jobb partján emelkedő Várhegyre felépítette a legelső királyi várat, így szépen kialakult a középkori Buda városa. Mátyás idején Buda már az ország fővárosa lett, és bővülő reneszánsz királyi palotája messze földön híres volt. Közben Pest is jelentősen fejlődött.

Ám a törökök 1541-ben lecsapták a magyarok kezéről Budát és Pestet, és 150 évre szépen berendezkedetek. Fürdőkkel, dzsámikkal és bazárokkal igyekeztek keleties arculatura alakítani a városképet. 1868-ban a Habsburgok háborúja kiűzte a törököt, ám Buda és Pest szinte megsemmisült.

A 18. század lassú fejlődése után a 19. század reformkori haladása már gyors léptekben valósult meg. Pest lett az ország gazdasági és kulturális központja, majd 1849-ben a Széchenyi Lánchíddal össze is lett kötve Budával. Előtte azonban már 1848-ban a március 15-ei pesti forradalom során az ország fővárosává lett Pest-Buda. A szabadságharc bukása után jött az osztrák leigázás, amely miatt a főváros fejlődése visszaesett, de 1867-ben a kiegyezés után új lélegzettel belendült a növekedés.

1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesülésével létrejött Budapest. Ekkortájt a fejlődés mértéke elképesztő volt, sorra épületek a szebbnél-szebb épületek, hidak, utak, vasutak. Budapest pezsget, a színházai megteltek, a kávéházi élete legendás és gyógyfürdői világhíresek lettek.

A kulturális élet virágzásával a lakosság száma is szépen megduzzadt. Nem is csoda, hogy mindezen fejlődést a pesti nép, az 1896-os millenniumi kiállítással és ünnepségekkel a Városligetben meg is ünnepelte. A Millennium ünnepségeire a Városliget megszépült. A Városliget számos ma is látható építménye épült fel ekkor, ám a város több pontján is csodás pavilonok, múzeumok és emlékművek kaptak helyet.

A 20. század háborúi a főváros és a lakossága számára súlyos veszteségeket okozott. A rengeteg áldozat és a romba dőlt építmények gyászba borították a fővárost. A legnagyobb károkat a legjelentősebb építészeti kincsekben gazdag Budai Várnegyed és Pest Belvárosa szenvedte meg, ennek nyomai helyenként még ma is látszanak. Az 50-es évek sztálinista elnyomása az 1956. októberében kirobbant forradalomhoz vezetett, melynek harcai szintén fájdalmas sebeket ejtettek.

A 60-70-es évek újabb fejlődést eredményeztek és rengetegen döntöttek úgy, hogy a főváros lesz az otthonuk. A földből sorra nőttek ki a lakótelepek, így a lakosság száma a 80-es évekre 2 millió fölé emelkedett. Ám jött 1989, a rendszerváltás. Azóta a fővárosiak száma folyamatosan csökken. Budapest gazdasága, ipara ebben az időben erős átalakuláson ment keresztül. A nagy szocialista üzemek, cégek sorra szűntek meg, ám ezzel egy időben alakultak új munkahelyek a kereskedelem és szolgáltatások területén.

Ma már Budapest ipara kitelepült a vonzáskörzetbe, ahol szinte minden ágazat képviselteti magát, a külföldi érdekeltségű cégeknek is több mint a fele itt létesítet székhelyet.

Budapest turizmusa, kultúrája

A fővárosunk kiemelkedő helyen áll a vendéglátóiparban, rengeteg étterem, kávézó várja a különleges magyar gasztronómiára éhes turistákat, akik évente mintegy 2 millióan választják Budapestet a szabadidejük kellemes eltöltésére.
És valóban, Budapest kikapcsolódási lehetőségekben és látnivalókban gazdag várossá fejlődött. Büszkék lehetünk a Duna-parti látképre, a Budai Várnegyedre, a Millenniumi Földalatti Vasútra, a Hősök terére és az Andrássy utunkra, melyek a Világörökség részei lettek. Szinte mindegyik városrész tartogat izgalmas látványosságokat, ám a legkiemelkedőbb, és turisztikai szempontból legfrekventáltabb részek a Belváros, a Tabán, a Víziváros, és a Gellért-hegy.

A látvány nyújtotta élményeket a Duna, a Margitsziget és Gellért-hegy fokozza. És ezek mellett még számos természeti értékünket is felsorakoztathatjuk, példaként a Pál-völgyi-cseppkőbarlagot és a Sas-hegyet emeljük ki. Ám mégis a legjelentősebb természeti értékünk, amire a legbüszkébbek lehetünk a víz. Budapesten, egyedülállómódon 80 termál és ásványvizes forrás, valamint 400 keserűvizes forrás található. Fürdőkultúránk messze híres, gyógyfürdőink szívesen látogatottak.

Budapest kulturális élete pezsgő, 200-nál is több múzeum és galéria várja a látogatókat. Az egyetlen Operaházunk mellett rengeteg színház, hangversenyterem, kulturális- és szabadidőközpont biztosítja a kulturális életünk folyamatos vérkeringését. A kultúra mellett tudomány és az oktatás is erős, hiszen nagynevű egyetemek, főiskolák és könyvtárak léteznek a közművelődésért.

A budapesti nyár híres a szabadtéri zenei, kulturális és gasztronómiai programjairól, melyek közül a Sziget Fesztivál világhírnévre tett szert. A Sziget lett Közép-Európa legnagyobb, és a kontinens legnépszerűbb fesztiválja.

Szerző: Gaál Era - varosom.hu