A Víg
A Vígszínház a 19-20. század fordulóján jött létre, mikor Budapest alapvető változásokon ment keresztül, világvárossá vált. A színház hatalmas népszerűségnek örvendett, az európai polgárság színháza volt, mely hitelességével, frissességével, aktualitásával hozott újat a konzervatív felfogású Nemzeti Színház mellé.
A Vígszínház épülete
Építészei az osztrák származású Ferdinand Fellner és a porosz Hermann Helmer. 1896-ban egy év alatt épült fel a Vígszínház a mai Szent István körúton. Mögötte még mocsaras terület húzódott. Körülötte szempillantás alatt épült egy káprázatos Budapest, és a polgárság új központja, a Lipótváros. Az épület a késő historizmus jellegzetes alkotása. A városi környezetben a legszembetűnőbb az épület hármas tömegalakítása: magas színpadi traktus, amely magába foglalja a zsinórpadlást, alacsonyabb nézőtéri traktus és egy kupolás-tornyos lefedésű magas előcsarnoktraktus. Ezt a megoldást főképpen 1881 után alkalmazták.
A tagolt tömegalakításnak megfelelően a homlokzati díszítés is barokkizáló: hangsúlyos kocsifelhajtó. A nagy méretek, a sok díszítés kétségtelenül ünnepélyességet és emelkedettséget kölcsönöz a színházaknak.
A Fellner és Helmer építészpáros a színházépület belsejében is bevezetett egy olyan strukturális megoldást, amely egyrészt megkülönbözteti az épületeiket a korábbi színházaktól, mert alkalmas volt a 19. század vége társadalmi reprezentációs igényeinek a kielégítésére. Ez a közönségforgalmi helyek kialakítására vonatkozott. A díszes, bőségesen aranyozott földszinti előcsarnokból sugaras megoldással több lépcső visz a nézőtérre: az első emeletre, a legfontosabb és leggazdagabban díszített páholysorhoz pihenőszintekkel ellátott központi elhelyezésű lépcsősor vezet, így a pihenők szintjén lehetőség van a sétálgatásra, társalgásra, s az első emeleti foyer ad teret a kivételesek társasági életének. Ezáltal a társadalmi hierarchia a színházépületen belül is tökéletesen kifejeződött.
A nézőtér is a hagyományos hármas páholysorral készült, az oszlopokat kariatidák helyettesítik, s rengeteg az aranyozás, ami szintén növeli az ünnepélyességet, valamint erősíti a belső fényt.
A II. világháború utolsó napjaiban bombatalálat érte, ezután újra felépítve 1951-ben nyílt meg a Magyar Néphadsereg Színháza néven. Az eredeti nevét csak 1961-ben kapta vissza. 1967-ben nyílt meg a belvárosi Váci utca 9 szám alatt a Vígszínház kamaraszínháza, a Pesti Színház, 560 férőhellyel.
Az épületet 1994-ben teljesen felújították. Az épület egyes részletei és a teljes tetőzete rézből készült. A réztető az Év Tetője pályázaton különdíjban részesült.
A színház közelmúltbéli története
A színház a hetvenes-nyolcvanas években kortárs külföldi és magyar ősbemutatók mellett eredeti magyar musicalekkel vonzott magához új közönségréteget: a Képzelt riport…; a Harmincéves vagyok; a Jó estét nyár, jó estét szerelem; a Kőműves Kelemen majd a még most is telt házakat vonzó A Padlás. A vígszínházi siker-repertoár másik meghatározó darabja a Játszd újra, Sam!, amely 23 éve folyamatosan műsoron van.
A 21. században világszerte jellemző, hogy a nagyobb nézőterű színházak többsége elvesztette közönségének jórészét. A Vígszínház premierjei e tendencia ellenére sikeresek, előadásai szépszámú közönség előtt zajlanak. A ma már csak Víg-ként emlegetett színház műsorán találhatunk olyan színdarabokat is, melyek 0-99 éves korig szórakoztatnak.
2010-es bemutató a Víg-ben
- J.Stein - J. Bock - S. Harnick: HEGEDŰS A HÁZTETŐN
Rendező: Eszenyi Enikő
Bemutató: 2010. március 12 és13.
2010-es bemutató a Pesti Színházban
- Almodóvar - S. Adamson: MINDENT ANYÁMRÓL
Rendező: Kamondi Zoltán
Bemutató: 2010. február 27.
Víg repertoár
- A padlás
- Sylvia
- Egy csók és más semmi
- Tévedések vígjátéka
- A kertész kutyája
- Pán Péter
- Figaro házassága
- Vörös és fekete
- Augusztus Oklahomában
- Othello
- Játék a kastélyban
- Varázsfuvola
A Vígszínház Házi Színpada
- Az élet mint olyan
- A léggömb elrepül
- Dark play
Pesti Színház repertoár
- Játszd újra, Sam!
- A dzsungel könyve
- Képzelt beteg
- Az ünnep
- Úrhatnám polgár
- A kellékes
- Chioggiai csetepaté
- A nő vágya
- Romlás
- Egy, kettő, három - Az ibolya
Forrás és további információk: Vígszínház
Wikipédia