Magyar Nemzeti Múzeum Budapest

A Magyar Nemzeti Múzeum országos múzeum, amely a magyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti és mutatja be. Főépülete Budapest VIII. kerületében, a Múzeum körúton található. A Múzeum klasszicista stílusú épülete 1837-47 között épült, tervezője Pollack Mihály (1773-1855) építész volt, alapítója gróf Széchényi Ferenc (1754-1820).

A Magyar Nemzeti Múzeum alapításáról

1802-ben gróf Széchényi Ferenc engedélyért fordult I. Ferenc császárhoz, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag nagycenki gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt a dátumot tekinthetjük a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási évének. A gyűjtemény ekkor 11884 nyomtatványt, 1156 kéziratot, 142 kötet térképet és rézmetszetet, 2019 db aranyérmét, továbbá régiségeket, valamint néhány képmást tartalmazott. Ezek a tárgyak képezték a Nemzeti Múzeum első gyűjteményét, amely Európa harmadik ilyen jellegű nemzeti intézménye lett. A múzeumi anyagot először az egykori pesti pálos kolostorban, majd a napóleoni háború után a régi egyetem épületében helyezték el. Az 1807-es országgyűlés a nemzet tulajdonába vette az új intézményt és közadakozásra szólította fel az ország lakosait. A legelső adományozó Kindli Ferenc szűcsmester volt; 1831-ig kétszázharmincegyen adakoztak, ám közülük csak 29 volt arisztokrata. Az adományok közül az egyik legjelentősebb az alapító feleségének, Festetics Júliának értékes ásványgyűjteménye volt, mellyel megvetette a későbbi Természettudományi Múzeum alapját 1808-ban. Az ajándékozások mellett a gyarapodás másik forrása a vásárlás volt, így jutottak hozzá például Jankovich Miklós tudós és műgyűjtő gazdag gyűjteményéhez 1832-ben. 1846-ban Pyrker János képzőművészeti gyűjteménye került az intézmény tulajdonába, ebből született a későbbi Szépművészeti Múzeum.

Forrás: Wikipédia
 

A múzeum önálló épülete

A múzeum új, önálló épületének felállítására az 1832-36-os országgyűlés ajánlotta meg a szükséges összeget. Tervezésével a magyarországi klasszicista építészet jelentős alakját, Pollack Mihályt bízták meg. Az építkezés 1837 és 1847 között folyt. A homlokzat timpanonjának szobordíszeit Rafael Monti müncheni szobrász készítette. Középen Pannónia nőalakja trónol, kezében egy-egy babérkoszorúval, melyet jobbról a tudomány és művészet, balról a történelem és a hírnév megszemélyesítőjének nyújt át. A jobb sarokban lévő alak a Dunát, a bal sarokban lévő a Drávát szimbolizálja. A múzeum főlépcsőházának falait és mennyezetét 1875 óta Lotz Károly és Than Mór allegorikus freskói díszítik.

A múzeumkert

A múzeum környékének esztétikus kialakítására tervezték meg a múzeumkertet. 1852-ben Wagner János tervei alapján épült fel a múzeum hátsó homlokzatával szembenéző kerti ház. Magának a kertnek tervei Petz Ádám készítette, 1855-ben el is ültették az első csemetét. A kert 1879-ben nyerte el végleges formáját. A szükséges anyagiak összegyűjtésére koncerteket rendeztek, melyek előadóművészei (karnagyai) között Liszt Ferenc és Erkel Ferenc is szerepelt.

A múzeumkertben az elmúlt másfélszáz évben számos irodalmi és történelmi személyiségnek állítottak emléket. Elsőként, 1860-ban Berzsenyi Dániel szobra került a kertbe, majd 1881-ben Kazinczy Ferencé, mindkettő Vay Miklós alkotása. A kertben található még Kisfaludy Károly és Kisfaludy Sándor, a természettudós Herman Ottó, az 1848-49-es szabadságharc két idegen katonai vezetője, Alessandro Monti és Jozef Wysocky, valamint Giuseppe Garibaldi szobra. A legjelentősebb emlékművet, Arany János ülőszobrát Stróbl Alajos alkotta, mely 1883 óta díszíti a múzeumkertet. Említésre méltó még a lépcsőtől balra található márványoszlop, amely a római Forum Romanumról származik. 1890. március 15-én Petőfi-emléktáblát avattak a lépcső jobb oldali mellvédjén. Széchényi Ferenc szobrát 1902-ben állították fel, Istók János alkotása. A kertben tölgyfák, gesztenyefák, fenyőfák és páfrányfenyők is találhatóak.
 

A Magyar Nemzeti Múzeum és a Múzeumkert ad otthont évről évre a népszerű Múzeumok Majálisa, Múzeumok Éjszakája és március 15. progjamjainak.

Állandó kiállítások

• Magyarország története az államalapítástól 1990-ig - Középkor
• Magyarország története az államalapítástól 1990-ig - Újkor, legújabbkor
• Tudós magyarok, akik a XX. századot csinálták
• Kelet és Nyugat határán - A magyar föld népeinek története Kr. e. 400 000 - Kr .u. 804-ig
• A Koronázási Palást
• Középkori és kora újkori kőtár
• Lapidárium - Római kőtár

Tömegközlekedéssel

A Magyar Nemzeti Múzeum története röviden

A múzeum jelentős szerepet játszott az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszakában. 1848. március 15-én a homlokzat előtti tér a forradalom egyik fontos színhelye volt, ahol a hagyomány szerint Petőfi Sándor elszavalta a Nemzeti Dalt. A múzeumi díszteremben ülésezett a 48-as népképviseleti országgyűlés felső háza. Ettől kezdve a Nemzeti Múzeum épülete nem csupán a legfontosabb nemzeti gyűjtemény befogadó helye, hanem a nemzeti szabadság jelképe is.
A 19. század második felében a dinamikusan fejlődő gyűjtemények már kinőtték az intézmény falait. Emellett a nemzetközi muzeológia fejlődése is a szakosodás, a szakmúzeumok kialakítása irányába mutatott. Így vált önálló intézménnyé - a nemzeti múzeumi gyűjtemény egy részének leválásával - 1872-ben az Iparművészeti Múzeum, 1896-ban pedig, a képtár egy részéből, a Szépművészeti Múzeum. Majd az 1949-es múzeumi törvény kimondta a Néprajzi és a Természettudományi Múzeum különválását és a Széchényi Könyvtár önállósodását. Az 1960-as években néhány kiemelkedő történelmi épületegyüttes a Nemzeti Múzeum szakmai irányítása alá került, mint az intézmény vidéki filiáléja, ezzel mintegy országos jelentőségüket hangsúlyozva: a visegrádi Mátyás Király Múzeum, a sárospataki Rákóczi Múzeum és a monoki Kossuth Múzeum, 1985-től pedig az esztergomi Vármúzeum.

• Felnőtt egyéni 1.100 Ft/fő
• Felnőtt kedvezményes (62 és 70 év között) 550 Ft/fő
• Családi felnőtt kedvezményes (rendelet szerint legalább két kiskorú gyermeket kísérő, egy vagy két szülő, illetve közeli hozzátartozó) 550 Ft/fő
• Ifjúsági egyéni (6-26 éves korig, 18 év felett személyigazolvány felmutatásával) 550 Ft/fő
• Diákcsoport (11-30 fő) 6.000 Ft/csoport
• Diákcsoport kedvezményes (tárlatvezetés igénybevételekor, 11-30 fő) 3.000 Ft/csoport
• Diákcsoport kedvezményes (múzeumpedagógiai foglalkozás igénybevételekor, 11-30 fő) 3.000 Ft/csoport
• Családos jegy (2 fő felnőtt + gyermekeik) 2.200 Ft/család
• Budapest-kártyával rendelkező felnőtt (20%) 880 Ft/fő
• Budapest-kártyával rendelkező gyermek 18 éves korig (20%) 440 Ft/fő

Az állandó kiállításokat ingyenesen látogathatják:

• 6 év alatti gyermekek
• 70. életévüket betöltött felnőttek
• Fogyatékkal élők (+1 fő kísérő)
• A miniszter által kiadott szakmai belépővel rendelkezők
• Legalább 400 fős taglétszámmal rendelkező, országos hatáskörű közgyűjteményi szakmai szervezet tagjai
• Közoktatásban dolgozó pedagógusok
• Minden hónap harmadik szombatján a 26 év alattiak, illetve 18 év alatti gyermekek két közeli hozzátartozóva
• ICOM kártyával rendelkezők
• Nemzeti ünnepeinken mindenki (március 15., augusztus 20. és október 23.)
• Újságírók (érvényes igazolvánnyal)
• Tájak-Korok-Múzeumok igazolvánnyal rendelkezők

• naponta 10-18 óra között
• hétfőn szünnap